Néha mi sem értjük,miért nincs szerencsénk az élettel...Hogy miért nem vagyunk olyan szerencsések,mint egyes emberek...hogy miért pont mi vagyunk azok,akik mindig a rövidebbet húzzak...Én is ezekhez az emberekhez tartozom,természetesen...Az életem az utóbbi időkben romokba dőlt.Hogy miért?Bármennyire is reménykedtem,a valódi apám szemében még mindig egy nagy senki vagyok...Rám sem hederint....Szerintem mar azt sem tudja,hogy létezem.Bezzeg a Nagyságos Bátyámról igen.Rólam nem,mert lány vagyok,róla pedig csak mert fiú,igen!Amikor meg négy éves voltam,anya elhagyott,és az én drágaságos "édesapám" mivel nem volt képes két gyerekre vigyázni,a lányt szépen beadta az árvaházba,és a fiút pedig megtartotta...Engem szerencsére abból a gyerek börtönből kivettek,és egy olyan családhoz kerültem,ahol egy olyan lánytestvérem lett,amiről sokan meg álmodni sem mernek..Mindent együtt csinálunk,az ízlésünk is teljesen egyforma,mintha ikrek lennénk..Pedig sajnos nem...Ő az egyetlen jó dolog ebben az életben...De három évvel ezelőtt azonban nem ő volt az egyetlen,mivel ott volt egy fiú...Egy csodálatos fiú,aki nagyon sokat tett értem,és nagyon szerettem!De mégis vége lett..Az idióta foci miatt...Jó,ez még rendjén van,megértem,de aztán az mar nagy pofátlanság volt tőle,hogy nem telt el egy kerek hónap,de összejött egy modellel.Csak azon csodálkozom,hogy rá hogy van ideje,és rám hogy nincs?Nem akarok egy idióta,féltékeny exbarátnő bőrébe bújni,de egy öt éves kapcsolatot csak így tönkretenni..Hát nem tudom..De próbállom úgy csinálni lassan már három éve,hogy ne érdekeljen..De erre kénytelen vagyok...Ebből az egészből már nekem is nagyon elegem van,de nem tudom túl tenni magam rajta...Egyszerűen azokat a kék íriszeket kiverni a fejemből...Lehetelten!!!Most ugyebár ő nagyba viszi az életet Malibu-ba,egy nagyon felkapott focista,akinek a külseje...Na,mindegy!És a bátyám is vette a fáradságot,és kiderítette,ki vagyok,Egy nap felét végig beszélgettük.Aztán este kijelentette,hogy szeretné,ha betöltöm a 19-et,odaköltéznek hozzájuk...És meg ha ennyi nem lenne elég,az expasim csapatában játszik.Hat,úgy látszik,mégis megérte három evet várni arra,hogy újra találkozom vele,és 14-et,hogy találkozzak a bátyámmal.
Eddigi életem nem volt nagyon fényes,de most szeretném,ha végre az lenne...Hisz mitől nem lehetne az?Elköltözöm a tesómmal az ország másik végére,új életet kezdeni...A bátyámat hamarosan megismerem,és talákozom is Vele...Nem szeretném,ha az új életem úgy telne,mint eddig..Elegem lett mindenből!Meguntam már,hogy a legtöbb ember a csicskájának néz...De többé már nem leszek az!Szeretnek élni...
Hadley Valerie Benett vagyok,és szeretném visszaszerezni azt a fiút,akit szerettem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése